Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Nyugatföldről általában |
Számszeríjász |
2009.02.08. 16:31 |
|
Nyugatföldi lakói #1 |
Számszeríjász |
2009.02.08. 17:05 |
Nyugatföldet lakó népek
(szerk. alatt)
Emberek
Az emberek nem Nyugatföld bennszülettei. Még régen, pompázatos Anyaországukból, a nagy és gazdag Ezüstföldről jöttek Nyugatfölre telepesek. Azonban tengeri kígyók észrevették az embereket, látván a sok pompát és csillogást, amit magukkalhoztak a telepesek, szívükben írígység ébredt, és elsüllyesztették az emberek hajóit. Egyikükse látta soha többé a csodálatos Ezüstföldöt. Az anyaországukban pedig holtnak hitték őket, és lassan elfeledkeztek róluk, így itt ragadtak, Nyugatföldön. De nem puszultak el, hanem életbe maradtak, szaporodtak, és településeket hoztak létre a földrészen. Nemzedékeken át már lassan elfeledték az Ezüstföldön tanult tudásukat, sőt magát az anyaország nevét is kevesen ismerték. Két nagy törzsre szakadtak az emberek: voltak a Harcosok és az Ezüstmosók. A harcosok voltak többen, ők értették a lándzsához, íjhoz, vadászathoz, háborúhoz, mert egyedül a fegyvereket nem felejtették el a régi Ezüstföldről. Ott voltak az Ezüstmosók(másnéven kovácsok), akiknek a mestersége a bányászás,a faragás és a kovácsmesterség volt, ők nem értettek annyira a fegyverforgatáshoz, de többet megőríztek a régi tudásból. S bizony ők építettek elöszőr városokat, s sok mindenre rájöttek, amire a Harcosok nem, és lassan kezdték utólérni a harcosok létszámát, mert kevesebben haltak korán, mint a harcosok. A Harcosok megírígyelték az Ezüstmosókat, és háborút indítottak ellenük. Váratlanul és fájdalmasan érte az Ezüstmosókat a támadás, s kezdetben a Harcosok fölényben voltak, mert értettek a fegyverforgatáshoz. De a bányászok is beletanultak a háborúba, a kovácsok hamar rájöttek, hogy kalapáccsal koponyát is be lehet verni, s hogy a csákány jól hasítja a bőrt. Jó ellenfél volt a mindakét nép, hosszú ideig tartott az ellenségeskedés. Csak a szerencsén múlt, hogy az Ezüstmosók győztek, mert közben rút démonok támadták meg a Harcosok nőit és gyerekeit ahátrahagyott falvakban, ezért a Harcos férfiak visszavonultak. Az Ezüstmosók ettől fogva megtagadták a testvérséget, és a Harcosokat csak barbároknak nevezték ezentúl. De a háború megmutatta nekik, hogy mekkora ereje lehet a fegyvereknek. Királyt választottak maguknak,feltalálták a nehézpáncélt és a bárdot, városaikba őrséget tartottak. A kovácsok tovább terjeszkedtek, elfoglalák a Démonhercegek országait. Közben továbbfejlődött a tudományuk is és hatalmas épületeket építettek, hasonlókat Ezüstföldéihez. Egy idő után a Kovácsok városaiból Birodalom lett , a királyaikból császár...
Démonok
A démonok Emi’Nevurból származnak. Emi’Nevur egy nyugatföldi hegy, a Birodalom dombságainak a folytatása, jellemzően sok a vulkán, akadnak gejzírek szépszámmal, a föld színe pedig szürke és fekete. Nyugatföld lakói a démonokat a Tűzlakók leszármazottjaiként tartják számon, mivel oly sok a hasonlóság a két faj között. Mindkettejük különös kötődése a tűzhöz, fából faragnak fegyvereket, barbár kunyhókat építenek, és kötődnek a harchoz. De van egy jelentős különbség az apró tűzlakók és a roppant démonok közt is, ez pedig a pusztítás és a háború különös szeretete, ami egyértelműen a tűzördögökre jellemző. A démonok nagy hordákban élnek, amiket démonfejedelmségeknek neveznek, saját magukat kasztokra bontják. A legalsó kaszt a Szolgák Kasztja. Ezek a démonok kisebb termetűek és nem túl okosak. Önmagukban nem ártalmasak, mert nincs elég fortélyuk a gonoszsághoz, de egy démonfejedelem irányítása alatt sok pusztítást végezhetnek nagy létszámuk miatt. Ők a démontársadalmak rabszolgái, minden munkát ők végeznek. A többi démon semennyire se tiszteli őket. Harcosok Kasztja, akiknek szakmája a háború. Roppant termetűek, de még a Szolgáknál is ostobbábak. Nagyon vérszomjasak, és örömüket lelik az ártatlanok halálában. Egy Harcos minél több ellenféllel végzett, annál nagyobb tiszteletnek örvend. Felsőbbrendűek Kasztja, ez a legerősebb démonkaszt, azoknak a sora, akik uralmuk alá hajtották „alacsonyabbrendű” társaikat. Legtöbbjük igen ravasz, és ért valamennyit a bűbájtudományhoz is. Ők egymással is rivalizálnak a hatalomért. Jellemző rájuk az általános démonjellem, imádnak pusztítani és hatalmaskodni, nem tisztelnek se eget, se földet csak saját magukat. Van egy részük, amely nem tudta kívívni magának a kellő hatalmat, hogy saját hadserege lehessen, ezek az un. Vándordémonok, akik ártatlan bandukolókat és kalandorokat támadnak meg az erdőben, hogy kifosszák, és akár elfogyasszák őket. Róluk váltak híressé a démonok az emberek körében. A démonok mindig gyűlölettel gondoltak az idegenekre (az emberekre) és minden rokonukra, és ez a gyűlölet kölcsönös, de olykor-olykor előfordult már, hogy egy démon szövetkezett egy emberrel valamilyen közös cél véghezviteléhez, de ez nem gyakori. Egyébbként nem minden démont hajtja romlott szándék. A démonok történelme többezer éves, de nem túl változatos, mert ha lehetett mást, de az esetek nagyrészében magukat gyilkolászták...
|
Nyugaföld lakói #2 |
|
2009.02.08. 17:05 |
Az őslények
Az őslények több tízezer éve uralták Nyugatföldet. Máramár csak kevés faj maradt fenn, és leginkább azok, akik valami módon el tudtak rejtőzni a későbbi lakóktól (emberektől, démonoktól pl.) . ma már kevés halandó találkozhat velük, ezért a rajzok régesrég élt népek munkái.
Fürgék. A fürgék mókus- és macskaszerű lények. Jellemzően nagyon gyorsak, és szinte mindenre fel tudnak mászni. Szőrösek, zöld színűek. Állatokhoz hasonlóan élnek. A mai leszármazottuk a lávapatkány. Lehetetlen elkapni őket, de azt beszélik, aki a húsokból eszik, maga is olyan villámsebesen fog mozogni, mint ők.
Rákpáncélok. Sokkal nagyobbak, mint egy normális rák, de emberi szemmel nézve mégis elég alacsonyak. Kétéltüek. Nem túl gyorsak, de jól el tudnak rejtőzni, veszély esetén a páncéljukba húzódnak, ami olyan erős, mintha fémből lenne. A közhit szerint a tengereket úraló vízisiklószerű lényeknek(=sárkányoknak), a szolgálatában állnak.
Tűzlakók. Akkorák, mint az embergyerekek. Aranyszőr borítja a testüket, termetükhöz képest elég erősek, jól bírják a meleget. Ők a legfejletebb őslények, törzsekben élnek, és használnak tárgyakat, fegyverük a lándzsa, szalmakunyhókat raknak. Valamikor egész Nyugaföldén elterjedtek voltak, de ma már csak a magas hegyeken, a vulkánok környékén élnek. Úgy tartják, hogy belőlük származtak a démonok. Tartanak befogott, szelídített lávapatkányokat is, háziállatként.
|
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|